Mi az a nyugtalan láb szindróma?

A nyugtalan láb szindróma az alvásfüggő mozgászavarok csoportjába tartozó, gyakran fel nem ismert kórkép, a krónikus alváselégtelenség és napközbeni aluszékonyság gyakori oka.

A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást,

ugyanis az ebben szenvedő személy erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki.

Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is.

A nyugtalan láb szindróma panaszai rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkeznek, aktív időszakokban tünetmentes.

Statisztikák szerint minden 10. embert érint, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal.

Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.

Azért tartozik az alvászavarok közé, mert jellemzően nyugalmi állapotban – ami különösen éjszaka valósul meg – tapasztalható, de a tünetei nappal is érezhetőek lehetnek, például tartós ülés következtében.

Konkrét tünetek:

Furcsa érzés a lábakban.

A lábakban fellépő furcsa, különös érzés nehezen írható le, ám leginkább a zsibbadáshoz szokták hasonlítani, égő jellegű érzésként. Emellett az is előfordulhat, hogy az egyén csiklandós érzést tapasztal.

Kényszermozgás

A furcsa érzés megszüntetésére vagy enyhítésére az egyén általában mozgatja a lábát, hátha attól megszűnik (akárcsak például zsibbadás esetén).

A kényszermozgás megnyilvánulhat rugdosás, rángatózás formájában is, de van, aki sétálással próbálja megszüntetni a panaszt.

Nyugtalanság

A nyugtalan láb szindróma kezdetben az érintettben is idegességet, frusztráltságot, nyugtalanságot okozhat, hiszen az érzést nem minden esetben tudja megszüntetni, és gyakran is jelentkezik.

A nyugtalanságot fokozhatja, hogy a panaszok éjszaka jelentkeznek, tehát a nyugodt alvás nehezen kivitelezhető.

Alapvetően a nyugtalan láb szindróma diagnosztikai kritériumának minősül, a lábak mozgatására érzett erős kényszer, az, ha mozgatás hatására a kellemetlen érzés megszűnik, illetve az is, ha a tünetek nyugalmi állapotban jelentkeznek. Azonban, pontos diagnózis felállítása csak alvásvizsgálattal lehetséges.

A nyugtalan láb szindróma pontos okai máig sincsenek kellő részletességgel tisztázva.

Bár családi halmozódást leírtak, a genetikai vizsgálatok mindeddig nem adtak statisztikailag bizonyító eredményt.

Nyugtalan láb szindróma kialakulhat másodlagosan is, különböző belgyógyászati, neurológiai betegségekhez társulva, pl. dializált vesebetegekben, okozhatja vashiány, terhesség, cukorbetegséghez társuló neuropathia, rheumatoid arthritisben, prostatitisben.

A nyugtalan láb szindróma egyéb betegségeket nem vált ki, azonban az éjszakai alváshiány, vagy nem megfelelő minőségű alvás sokat ronthat az életminőségen.

Nappali álmossághoz, koncentrációhiányhoz vezethet, továbbá frusztráltsághoz, ingerlékenységhez.

A nyugtalan láb szindróma diagnózisa alapvetően nem könnyű, gyakran nem kerül megállapításra, így pedig a megfelelő kezelést sem kapja meg az érintett.

Ritka esetekben előfordulhat, hogy az egyén emiatt depressziós lesz, hiszen, csak azt tudja, hogy van valami probléma, fáradt, álmos, ám azt nem tudja, hogy pontosan mi miatt. Ezért fontos a megfelelő alvásszakértő felkeresése, illetve az alvásvizsgálat elvégzése is.